A Koordinációs Bizottság iratállománya

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) adminisztratív ügyekért felelős titkára, a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO) vezetője, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész valamint a legfelsőbb bíróság elnöke egy titokban tevékenykedő, de nagyhatalmú grémiumot működtetett 1957 és 1988 között. A pártvezetés valamint az igazságügyi és bűnüldöző szervek közötti koordináció fő módszerévé vált, hogy a szervek vezetői a felmerült vitás kérdéseket maguk között megtárgyalták. E négy évtizedes folyamatos tevékenység meghatározó jelentőségű dokumentumait − emlékeztetőket, az ülések elé terjesztett jelentéseket, beszámolókat, döntési javaslatokat, politikai és jogi ügyeket − tartalmazza a Koordinációs Bizottság iratállománya.

A koordinációs értekezlet hivatalos célja: összehangolni a bűnüldöző szervek tevékenységét a jogpolitikai elvekben, a törvényekben, határozatokban foglalt feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Az értekezlet foglalkozott az MSZMP vezető szervei, vagy a Kormány elé terjesztendő olyan javaslatokkal is, amelyek a bűnüldöző munkát tervezték eredményessé tenni. Közelebbről, az értekezlet foglalkozott:

– a bűnözés, a bűnüldöző munka átfogó, elvi jelentőségű kérdéseivel, ide értve a büntetőjog, valamint a polgári jog politikai vonatkozású problémáit is.

– a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a Titkárság elé kerülő fontosabb jogi vonatkozású előterjesztések véleményezésével, javaslatok, ajánlások kialakításával.

– a bűnüldözést érintő fontosabb kormány-előterjesztésekkel, törvény, törvényerejű rendeletekkel és más rendelettervezetekkel.

– A párt vezető szervei és a kormány határozatainak jogi konzekvenciáival, az azokból adódó feladatokkal.

Az üléseken elvi jelentőségű problémák és olyan konkrét ügyek megbeszélésére is sor került, amelyekből elvi következtetéseket lehetett levonni, vagy a bűnüldöző munka jobb összehangolását, a bűnüldöző szervek együttműködését kívánták, illetve amelyek az ország közvéleményét élénken foglalkoztatták. A koordinációs ülésen született megállapodásokról a MSZMP KB KAO emlékeztetőt küldött a résztvevőknek és ellenőrizte a meghatározott feladatok végrehajtását. A bizottság kezdetben hetenként, kéthetenként, 1978 után havonként ülésezett.

Megalakulásakor a Koordinációs Bizottság a kormányzati munka körében tevékenykedett. 1965-ben viszont − Kádár távozásával a kormány éléről − átkerült a párt környezetébe. A Politikai Bizottság határozata szerint "a kormánynál meg kell szüntetni az adminisztratív munka felső politikai koordinálását, irányítását. Ezt a munkát a pártközpontban az illetékes KB titkár köteles ezentúl elvégezni, illetve biztosítani. Ezzel megszűnik bizonyos zavaró, és a munkát lassító kettősség e téren". (M–KS 288. f. 5/368. ő. e.) A Kádár-rendszer végén (1988-ban) pedig úgy döntöttek, hogy a párt vezetői testületei számára készített elvi-politikai jellegű előterjesztéseiket előbb a Minisztertanácshoz kell benyújtaniuk.

Az Országos levéltárban csak a legutóbbi időben kerültek elő Koordinációs Bizottság anyagai. Bár az ülésen jelen lévő intézmények vezetői megkapták az emlékeztetőt illetve az előterjesztéseket, sem a Igazságügyi minisztérium, sem a Legfelsőbb Bíróság, sem a Legfőbb Ügyészség iratait között nem szerepeltek (illetve az Igazságügyi Minisztérium miniszteri anyagai között felbukkant az 1979-80-as évek iratainak egy része). Az igazán meglepő, hogy a "témagazda" Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is csak mutatóban őriz ilyen iratokat. A Magyar Országos Levéltár (MOL) számára is annyira frissek az iratok, hogy feldolgozásukra még nem jutott idő. (A KAO eredeti iratnyilvántartásában olyan anyagok is a Koordinációs Bizottság iratállományába kerültek, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül valamelyik bizottsági ülés napirendi pontjához, de a testület általános tájékoztatásához hozzájárultak. Ezek az iratok az adott évfolyamok végén, önálló irategységként szerepelnek. Ez a magyarázata annak is, hogy az OSA Archivum már rendezett irategysége nem követi a másolás céljára feltüntetett MOL oldalszámozást.) Végül az MSZMP KB KAO iratai közül kerültek elő a Koordinációs Bizottság dokumentumai, de az 1965 előtti anyagoknak változatlanul nincs nyomuk. Az utolsó bizottsági ülésre 1988. november 14-én került sor. A korai időszak iratai meglehetősen hiányosak. 1965-ből négy, 1966-ből tizenegy, 1967-ből egyetlen ülés anyagai maradtak fent. A későbbi intézményesülés jeleként az irattározás is hivatalosabbá vált, így a nyolcvanas években már szinte teljes a dokumentáció. A közel háromszáz ülésnap iratai elsősorban nem az ülésen történtek szempontjából fontosak, hanem a döntések megszületésének körülményei, előzményei és következményei miatt. Az eddig ismeretlen, forrásértékű dossziék fontos információkkal szolgálhatnak korszak kutatói és a téma iránt érdeklődők számára.

Révész Béla

Forrás:

Magyar Országos Levéltár, MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztály, Koordinációs Bizottság, 288. f. 31/V/1. ő. e. 1-7. d.
Dokumentumok

Kutatási segédlet

1965 (7 dokumentum)

1966 (11 dokumentum)

1967 (1 dokumentum)

1968 (7 dokumentum)

1969 (11 dokumentum)

1970 (2 dokumentum)

1971 (5 dokumentum)

1972 (2 dokumentum)

1973 (4 dokumentum)

1974 (20 dokumentum)

1975 (7 dokumentum)

1976 (10 dokumentum)

1977 (4 dokumentum)

1978 (10 dokumentum)

1979 (11 dokumentum)

1980 (12 dokumentum)

1981 (12 dokumentum)

1982 (12 dokumentum)

1983 (12 dokumentum)

1984 (12 dokumentum)

1985 (10 dokumentum)

1987 (9 dokumentum)

1988 (7 dokumentum)