A Koordinációs Bizottság iratállománya

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) adminisztratív ügyekért felelős titkára, a Közigazgatási és Adminisztratív Osztály (KAO) vezetője, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész valamint a legfelsőbb bíróság elnöke egy titokban tevékenykedő, de nagyhatalmú grémiumot működtetett 1957 és 1988 között. A pártvezetés valamint az igazságügyi és bűnüldöző szervek közötti koordináció fő módszerévé vált, hogy a szervek vezetői a felmerült vitás kérdéseket maguk között megtárgyalták. E négy évtizedes folyamatos tevékenység meghatározó jelentőségű dokumentumait − emlékeztetőket, az ülések elé terjesztett jelentéseket, beszámolókat, döntési javaslatokat, politikai és jogi ügyeket − tartalmazza a Koordinációs Bizottság iratállománya.

A koordinációs értekezlet hivatalos célja: összehangolni a bűnüldöző szervek tevékenységét a jogpolitikai elvekben, a törvényekben, határozatokban foglalt feladatok eredményes végrehajtása érdekében. Az értekezlet foglalkozott az MSZMP vezető szervei, vagy a Kormány elé terjesztendő olyan javaslatokkal is, amelyek a bűnüldöző munkát tervezték eredményessé tenni. Közelebbről, az értekezlet foglalkozott:

– a bűnözés, a bűnüldöző munka átfogó, elvi jelentőségű kérdéseivel, ide értve a büntetőjog, valamint a polgári jog politikai vonatkozású problémáit is.

– a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság, a Titkárság elé kerülő fontosabb jogi vonatkozású előterjesztések véleményezésével, javaslatok, ajánlások kialakításával.

– a bűnüldözést érintő fontosabb kormány-előterjesztésekkel, törvény, törvényerejű rendeletekkel és más rendelettervezetekkel.

– A párt vezető szervei és a kormány határozatainak jogi konzekvenciáival, az azokból adódó feladatokkal.

Az üléseken elvi jelentőségű problémák és olyan konkrét ügyek megbeszélésére is sor került, amelyekből elvi következtetéseket lehetett levonni, vagy a bűnüldöző munka jobb összehangolását, a bűnüldöző szervek együttműködését kívánták, illetve amelyek az ország közvéleményét élénken foglalkoztatták. A koordinációs ülésen született megállapodásokról a MSZMP KB KAO emlékeztetőt küldött a résztvevőknek és ellenőrizte a meghatározott feladatok végrehajtását. A bizottság kezdetben hetenként, kéthetenként, 1978 után havonként ülésezett.

Megalakulásakor a Koordinációs Bizottság a kormányzati munka körében tevékenykedett. 1965-ben viszont − Kádár távozásával a kormány éléről − átkerült a párt környezetébe. A Politikai Bizottság határozata szerint "a kormánynál meg kell szüntetni az adminisztratív munka felső politikai koordinálását, irányítását. Ezt a munkát a pártközpontban az illetékes KB titkár köteles ezentúl elvégezni, illetve biztosítani. Ezzel megszűnik bizonyos zavaró, és a munkát lassító kettősség e téren". (M–KS 288. f. 5/368. ő. e.) A Kádár-rendszer végén (1988-ban) pedig úgy döntöttek, hogy a párt vezetői testületei számára készített elvi-politikai jellegű előterjesztéseiket előbb a Minisztertanácshoz kell benyújtaniuk.

Az Országos levéltárban csak a legutóbbi időben kerültek elő Koordinációs Bizottság anyagai. Bár az ülésen jelen lévő intézmények vezetői megkapták az emlékeztetőt illetve az előterjesztéseket, sem a Igazságügyi minisztérium, sem a Legfelsőbb Bíróság, sem a Legfőbb Ügyészség iratait között nem szerepeltek (illetve az Igazságügyi Minisztérium miniszteri anyagai között felbukkant az 1979-80-as évek iratainak egy része). Az igazán meglepő, hogy a "témagazda" Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára is csak mutatóban őriz ilyen iratokat. A Magyar Országos Levéltár (MOL) számára is annyira frissek az iratok, hogy feldolgozásukra még nem jutott idő. (A KAO eredeti iratnyilvántartásában olyan anyagok is a Koordinációs Bizottság iratállományába kerültek, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül valamelyik bizottsági ülés napirendi pontjához, de a testület általános tájékoztatásához hozzájárultak. Ezek az iratok az adott évfolyamok végén, önálló irategységként szerepelnek. Ez a magyarázata annak is, hogy az OSA Archivum már rendezett irategysége nem követi a másolás céljára feltüntetett MOL oldalszámozást.) Végül az MSZMP KB KAO iratai közül kerültek elő a Koordinációs Bizottság dokumentumai, de az 1965 előtti anyagoknak változatlanul nincs nyomuk. Az utolsó bizottsági ülésre 1988. november 14-én került sor. A korai időszak iratai meglehetősen hiányosak. 1965-ből négy, 1966-ből tizenegy, 1967-ből egyetlen ülés anyagai maradtak fent. A későbbi intézményesülés jeleként az irattározás is hivatalosabbá vált, így a nyolcvanas években már szinte teljes a dokumentáció. A közel háromszáz ülésnap iratai elsősorban nem az ülésen történtek szempontjából fontosak, hanem a döntések megszületésének körülményei, előzményei és következményei miatt. Az eddig ismeretlen, forrásértékű dossziék fontos információkkal szolgálhatnak korszak kutatói és a téma iránt érdeklődők számára.

Révész Béla

Forrás:

Magyar Országos Levéltár, MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztály, Koordinációs Bizottság, 288. f. 31/V/1. ő. e. 1-7. d.